Beköszöntő

Dániel Mária festőművész

        Emberi, festői hitvallásom első önálló kiállításom idején született meg s ez mindvégig jön velem választott és rendelt utamon. Íme: Az ember ősi vágya, hogy megismerje, s tőle telhetően kifejezze környező világát. Mennél erősebb ez az érzés, ez a belső parancs, annál több munkát ad az észnek, a szemnek és a kéznek. Ami engem illet: családi kötelékeim mellett két olthatatlan szenvedélynek (szakmai érdeklődésnek) az újságírásnak és a festészetnek hódolok; ezektől sarkallva fürkészem a sokarcú természetet s benne a legizgalmasabb teremtményt: az embert. Osztályostársként: gondban, derűben. Ha kell pörlekedek ( vele és érte) a szavakkal, színekkel, stílusokkal. A többi – személyes életkor, (szökőévben születtem -21 éves múltam) iskola (főiskola, egyetem, magánstúdiumok Budapesten) adalék csupán, amolyan „lábjegyzet” a kezdő és a legvégső anyakönyvi kivonathoz. Hiszen a cikkek és aképek életrajzi „aláfestés” nélkül kerülnek az olvasó és a néző elé.

                                                     

                                                Dániel Mária

 

 

                                                                  > GALÉRIA

 

                                                                  > CIKKEK